A MAGYAR NYELV NAPJA

A MAGYAR NYELV NAPJA – NOVEMBER 13.

 

Az országgyűlés 1790-től 1844-ig lépésről lépésre elérte, hogy a magyar legyen a hivatalos élet és a politika nyelve. Az 1844. évi II. törvénycikk a magyart államnyelvvé nyilvánította. Ennek értemében az országgyűlés kizárólagos nyelve a magyar lett. A törvényeket ezt követően kizárólag magyar nyelven hozták. Az ország határain belül ez lett az oktatás nyelve is. 

A döntés november 13-án született, ezért lett ez a nap a magyar nyelv napja.

Az 1844. évi törvények első oldala

* * * * * * * * * * * *

láng, gyöngy, anya, ősz, szűz, kard, csók, vér, szív, sír

Kosztolányi Dezső 1933-ban ezeket tartotta a magyar nyelv tíz legszebb szavának.

* * * * * * * * * * * *

A Balassi Intézet 2009-ben, Kazinczy Ferenc születésének kétszázötven éves évfordulója és a Magyar Nyelv Éve alkalmából újra feltette a kérdést: melyek azok a szavak, amelyeket a magyar ember az utókor számára meg szeretne őrizni, illetve amelyektől meg kellene szabadítani nyelvünket.

170 ezer szavazat érkezett.

A legtöbbet (9100) az édesanya kapta, második helyen (4100) a lenolaj, harmadik helyen (3500) az édesem végzett. Utánuk sorrendben a fricska, a cipőfűző, a szerelem, a pillangó, a guriga, a szeretlek és az alkony került be a legszebbnek ítélt tíz magyar szó közé.

A szóhulladéknak ítélt tíz kifejezés közül a többség a celebtől tisztítaná meg a magyar nyelvet, majd – sorrendben – az izé, a projekt, a deviszont, a lúzer, a beinvesztál, az igazándiból, a tevőlegesen, a szapul és a ténykérdés kerülne a képzelt kukába a szavazók szerint.

* * * * * * * * * * * *

SZAVAZZATOK TI IS!

Szerintetek, melyek a legszebb szavaink, illetve melyek a legrondábbak?

Állítsatok össze osztályfőnöki órán egy-egy tízes listát, majd küldjétek le a könyvtárba.

Az összesítést a könyvtár honlapján olvashatjátok majd.